Én gyerekkorom óta tudok horgolni, de egyértelműen ez a leggyengébb kézimunkás tudományom. Évek óta nem horgoltam, de a Barka bolt megnyitásával egyre jobban befészkelődtek a pálcák, és mindenféle szemek a fejembe. Aztán nyertem Barka-bankót, így "kénytelen" voltam fonalat rendelni. Ki is próbáltam rögtön a Mandarin fonalukat, nagyimintával. És jól megrettentem. Persze nem egy selymes bambuszfonallal kellett volna újrakezdenem, most már tudom. Az első négyzeteimet itt mutattam.
De láttam a szebbnél szebb vállkendőket, takarókat, és újra nekifutottam. Julcsi South Bay Shawlette-je annyira megtetszett, hogy én is kipróbáltam ezt a mintát. Az erdélyi utunk alatt készült az én vállkendőm, amit még nem fényképeztem le, de hamarosan pótolom. Pannikám mindig próbálgatta, nézegette, így a következő már neki készült. Hamar megtanultam fejből a mintát, élveztem a horgolást. Azóta minden autóúton horgolok, kihasználom a céltalan üldögélést. A férjem viszont ilyenkor Margitnak szólít, de ezt simán elengedem a fülem mellett.
Panni vállkendőjét is bambuszfonalból horgoltam, annyira selymes! És ami meglepett: a hőségben is kellemes viselet volt.
Minta: South Bay Shawlette
Fonal: Barka Limonádé - babarózsa és ibolya, 100% bambusz
Horgolótű: 3,5
Kb. 13 dkg
2 kockás + 1 vállkendős
Olyan nőisen hordja Panka, még gombot se kellett rávarrnom. A ruháját is én alkottam, tekercs-mintával rendelte a lány, de az már egy következő bejegyzés lesz.
Valódi kis hölgy!
VálaszTörlésA kendő is nagyon kis csajos darab:) ügyes vagy!
nagyon szép! és ahogy a lányod viseli...
VálaszTörlésannyira helyesek így együtt, és jó lenne,már őket megint élőben látni:-)
VálaszTörlés